Cseresznyevirág, tavaszi téli legenda

Csresznyefa a Jerte völgyében by Vivir Extremadura

Tegnap kaptam egy képeslapot Spanyolországból. (Meglepően jóleső és már-már romantikus érzés volt egy igazi, postán érkezett és kézzel írott üdvözlőlapot a kezemben tartani.) A képeslapíró Spanyolországban van, és habár jól érzi magát, de szavait idézve, van egy jó adag honvágya is.

Hát erről jutott eszembe ez a szép történet.

A Jerte völgye Spanyolország Extremadura régiójában, magas hegyek közé ékelődve található, amit keresztül-kasul több millió cseresznyefa tarkít. Tavasszal, cseresznyefa virágzáskor olyan érzése van az embernek, mintha hó borítaná az egész tájat. Nem véletlenül.

A legenda szerint, egyszer egy arab hercegnő, aki korábban az Atlasz hegység hóborította csúcsai között élt, feleségül ment Extremadura akkori mór királyához, kinek kastélya a Jerte völgyére nézett. Habár a király nagyon szerette feleségét és az asszony is őt, a királynőt szíve és honvágya örökké visszahúzta otthona hófödte hegyei közé.

A király mindent megtett hogy megvigasztalja kedvesét és elűzze szomorúságát, de sajnos a királyasszony honvágyán semmi sem tudott enyhíteni. A király végső lépésként, hogy felvidítsa a búbánatos királynőt, ezer és ezer cseresznyefával ültette be a Jerte völgyét, ahová a vár ablaka nézett. 

És lássatok csodát: a királynő álma végre valóra vált. Minden tavasszal -ha csak néhány hétre is- de a milliónyi cseresznyevirág látványa, a hófödte táj és így otthona távoli emlékét adta vissza neki.

Hogy a szomorú hercegnő honvágya örökre csillapodott-e, arról nem szól a történet, de a több millió cseresznyevirág, minden tavasszal, a mai napig hirdeti a szerelem erejét és a szülőföld utáni örökös és nyughatatlan vágyat...