Három éjszaka, három város, három érzés. Repülőgép és gyorsaság ide vagy oda, tengeren és szárazföldön egészen más megközelíteni a az országokat. Látod hogyan változnak a színek, a formák és az ízek. Madrid után Barcelona hirtelen nagyon nemzetközinek tűnik, mintha Európa kapuja lenne, és ennek örömére be is vetjük magunkat egy turistáktól mentes övezetbe, ahol találunk egy viaszos vászonnal megterített olasz tésztázót. Itthon lepukkant kocsmának hívnánk a helyet, de Barcelonában ez dögös és bohém alternatív étteremnek számít. Csak házi tészták vannak egyedi ízekkel, és fantasztikus szószokkal - nagyon olcsón. A szakács srác (a helység végében főz, amit nevezhetünk látványkonyhának is), nagyon szimpatikus és Szardíniáról való, ahová nekünk is erős kötődéseink vannak. Jó a szakáccsal egy asztalnál vacsorázni.
Másnap Firenze. Libanoni barátnőnknél szállunk meg, ahol éppen barcelonai barátok vendégeskednek. Barátnőnk egy olasz márkinő palotájában bérel lakást, és miközben ülünk az arab párnákon, fejünk felett gömbölyű barokk angyalkák röpdösnek a falra festve, eléggé elcsodálkozva a dolgok folyásán.
Ljubljana. Igazi ékszerdoboz. Jártam már itt télen és nyáron, de még sohasem tavasszal. Olyan mint egy nyugalmas kisváros, de teli van ötletekkel és kreativitással. Érezni a régi monarchia levegőjét! A cukrászdában ismerős torták néznek vissza, és az épületeken is lehet érezni, hogy volt közös történelmünk. Az emberek nyugodtak, kedvesek. Nagyon jó ötlet volt itt megpihenni. Vasárnap reggel festők lepik el a Ljubljanica folyó partját, és régiségvásár is van. De nincs tömeg, és mindenki ráér. Jót kávézunk egy kiskocsmában, és hagyjuk az időt múlni.
Budapest. Nagykanizsán megkérdi a benzinkutas, hogy minek jövünk ide vissza. Ebbe az országba nem érdemes. Próbáljuk győzködni. A benzinkutas legyint. Elhajtunk. Jólesően fellélegzem. Már hiányzott a magyar optimizmus.
 |
| Articsókás tészta Barcelonában |
 |
| Firenzei reggel |
 |
| Árnyékban Ljubljanában |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése