Nő a hibrid mögött

Soha nem gondoltam, hogy egyszer autókról fogok írni, pontosabban az autózásról. De egyszerűen kikívánkozik belőlem, hogy megosszam -nőként, a számomra is új felkavaró hibrid élményeimet... Korábban ugyanis, sok nőtársamhoz hasonlóan, a kocsikkal kapcsolatban elsősorban csak a színe érdekelt... 

Aztán Madridban feltűnt, hogy a taxikat sorra kezdik hibrid típusúra cserélni... Elkezdtem beszélgetni a sofőrökkel és kiderült, hogy mindenki nagyon elégedett velük, jó a fogyasztásuk, és azon kívül mindent tudnak, amit egy autónak tudni kell, nem is beszélve alacsony káros anyag kibocsátásukról. Egyikük azt állította, hogy a belvárosban a 3,3 l átlagfogyasztást is elérte... Így hamarosan könnyek között elbúcsúztunk tizenhárom éves autónktól, és belevágtunk a hibrid életbe... Pontosabban bele lopakodtunk, mivel ha épp elektromos üzemmódban van, olyankor hangját se hallatja...

Kétségtelen nagy váltás egy 2000 előtt gyártott autóból átülni egy full-hibrides járgányba, és mielőtt az ember elkezdi vezetni, már attól is elájul, hogy az ablakba esőérzékelő van építve, ami, mint ezt megtudtam, már egy teljesen átlagos dolog a mai autókban... Arról már nem is beszélek hogy a kazettás magnó kiváltása egy mindent tudó telefonra és Bluetooth-ra, az már tényleg technológiai időutazásnak számít. Azért a bólogatós kutyát nagyon sajnáltam, hogy nem tudtam átmenteni...

Szóval a váltást nem a 2011-es autó technológiai luxusára értem, hanem arra, hogy az ember hirteln egy teljesen más vezetési, autós filozófiával szembesül, ahol minden arra megy ki, hogy minél takarékosabb és környezetkímélőbb legyen, és ezt jól a fejébe is vésik a vezetőnek. Folyamatosan látom, hogy most gazdaságosan megyek-e vagy sem, és ha mégsem tenném, pillanatok alatt figyelmeztetve vagyok, hogy sebesség változtatásaim milyen következményekkel járhatnak fogyasztásomra. Persze ettől rendesen bűntudata lesz az embernek, hiszen látja hogyan rontja a kocsi átlagfogyasztását, és azon kapja magát, hogy már nem a hangulat vagy az autós versenyszellem (mert bennünk nőkben is van!), hanem a takarékosság kezd diktálni, ami egy sokkal harmonikusabb, nyugodtabb és finomabb vezetési stílust eredményez. Habár eddig sem vezettem Fernando Alonso stílusban, az ember még tudatosabb lesz, hogy mi a takarékos közlekedés és mi nem az. Jó eredményeimet és fogyasztási csúcsaimat pedig beírhatom az autó rendszerébe, és bátran ösztökélhetem magam, hogy még jobb eredményeket érhessek el, amihez csak éppen nem gratulál az autó... 

Feltételezem, hogy egy jó, tapasztalt vezető érzi, hogy hogyan vezessen takarékosan, de ez a szisztéma nem a megérzésre megy, hanem a biztosra. Ha az ember például konkrétan látja, hogy 66 km/órával-még a szuper gazdaságos üzemmódban megy,  67 km/óránál pedig már nem, tuti hogy kitartja a 66-ot, mert azon az 1km/órán már nem múlik sok minden, ha csak éppen nem szülni viszi valaki a feleségét, vagy nem Száguldó Jancsi van mögötte. De az is nagyon furcsa látvány, amikor lejtőn lefelé a többieknél pöfög a kipufogó és zúg a motor, én pedig épp energiát nyerek és hangtalanul feltöltöm az akkumulátoromat, ami a világ legtermészetesebb és legnormálisabb dolgának tűnik.  A romantikus, feltételezem egyben csajos rész is, amikor az ember kora reggel, egy kis utcában lehúzott ablakkal álldogál, hogy kikanyarodjon a városi nyüzsgésbe, és a madárcsicsergést hallgatja, miközben hangtalanul jár az autó... Be kell ismernem, én tényleg visszaszerettem a vezetésbe! Persze a dolog legrealisztikusabb része maga a tankolás, ami bizony a korábbi fogyasztásnak jóval a fele alatt van, és hirtelen számokban is megjelenik mindaz, amiről egy ilyen autó szól. Inkább az kezd furcsa lenni, hogy a többi autó nem így működik körülöttem. Furcsa hogy annyira hangosak, és hogy sokan olyan "benzin habzsolóan" vezetnek, amit egy hibridben az ember nagyon gyorsan megtanul érzékelni.


Annak ellenére, hogy mennyi pénz és érdekeltség van az autóiparban, szerintem meglepő, hogy még mindig nem a zöld négykerekűek gyártása a legtrendibb, és hogy egy hibrid, még mindig nem számít átlagos autónak. Nagyon megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy Ferdinand Porsche már 1900-ban kifejlesztett egy hibridet, de igaziból csak az 1990-es évekre lett kész ez első használható változata Japánban... Tehát ha jól belegondolunk, napjainkban akár az összes autó hibrid is lehetne...  Mit jelenthetne ez a városok levegőjének minőségében? Zajterhelésben? Talán néhány olajért folytatott háború sem következett volna be? El tudjuk képzelni a Hungária Körutat teljes dugóban, ahol szinte hangtalanul haladnak az autók, zéró vagy minimális káros anyag kibocsátással? (Ugyanis alacsony sebességnél érvényesül a legjobban a villanymotor.) Ez már teljesen normális és megszokott lehetne. 

Persze lehet hogy rosszul közelítem meg a dolgot, és a baj a vásárlókkal van, akiknek nem is olyan fontos hogy mennyit fogyaszt az autó vagy mennyire környezetbarát, hanem sokkal fontosabb, hogy mennyire öltöztet vagy milyen státuszt szimbolizál. Természetesen, eltekintve azoktól, akiknek tényleg fontos lenne, de nem engedhetik meg maguknak. Persze ez is ország függő, hogy hol mi az irányadó példa és mennyire támogatja az állam ezeket az autókat.  Madridban a hibridekre adott extra állami támogatás mellett, például az egész városháza hibridekre cserélte le a hivatalos autóparkját, a polgármestert is beleértve, és nagy cégek is azzal építik az image-üket  hogy hibridre cserélnek minden céges autót. Lehet, ha nálunk meg egy való világos sztár furikázna ilyennel, az lenne az áttörés...

Itthon az autókereskedők voltak a legjobban megilletődve, amikor több márkánál, mint érdeklődő, az autó környezetvédelmi jellemzőiről és káros anyag kibocsátásáról kérdeztem őket. Engem tényleg meglep, hogy egy autóreklámban, attól függetlenül hogy milyen sikkesnek és dögösnek érezhetem magam abban az autóban, nem az az egyik vonzerő, hogy mennyire takarékos és környezetbarát, miközben itt a klímaváltozás és  a házunk szigeteléséért mondjuk bármit megteszünk. Ez pedig azért lassan ciki lesz nálunk is. Például a telepjárók és üzemanyag zabáló kocsik őshazájában, Amerikában adják el a legtöbb hibridet, amik az új státusz szimbólumok is egyben a  globális felmelegedés, az USA közel-keleti olaj éhsége és politikája, illetve a pénzkidobás ellen. Igaz, a legismertebb hollywoodi sztárok is ilyenekkel járnak már és nem limuzinnal.

Nem tudom itthon milyen sorsa lesz a közeljövőben, lesz-e mögötte valóban ösztönző állami támogatás és kedvezmény, lesz-e valaha is egy, az átlagembernek is megfizethető zöld  autó, de kétségtelenül egy olyan újfajta filozófiát és hozzáállást követ a autózásról, ami még egy nőt is fel tud rázni a  technológia tec-halálból...

Egyébként piros. :-)